A második világháború befejezését követően a csehszlovák hadsereg szovjet, német, brit és amerikai páncélozott járművekből álló vegyes állománnyal rendelkezett. Ez megnehezítette a járművek használatát és a legénységek közötti beosztást. Az a döntés született, hogy Csehszlovákia visszatér a saját harckocsik fejlesztéséhez, mivel a nemzet nagy tapasztalattal rendelkezett e téren a háború előtti időkből. A közepes harckocsik mellett a könnyű harckocsik fejlesztésébe is belevágtak. A Škoda tervezőiroda a Katonai Műszaki Intézettel szoros együttműködésben megkezdte a Škoda T 17-es harckocsi projektjének kidolgozását. A jármű teste és tornya a szovjet IS-3 nehéz harckocsira emlékeztetett. A járművet könnyű harckocsihoz képest jó páncélzattal és egy 75 mm-es löveggel tervezték ellátni. A tervek szerint egy nagyobb teljesítményű, 500 lóerős motort szereltek volna be, de különböző okok miatt a projekt nem jutott tovább a tervrajzoknál. A közepes harckocsik fejlesztése vált prioritássá.
Parancsnok
Rádiós
Lövegkezelő
Töltő
A jellemzők a 100%-osan kiképzett legénységgel rendelkező járművekre vonatkoznak.