Parancsnok!

A hadviselés híres a gyors innováció, a növekedés és a technológiai fejlődés ösztönzéséről.

Percy Hobart brit vezérőrnagy „furcsaságai” jól példázzák ezt a jelenséget. Ezeket a figyelemre méltó járműveket Hobart parancsnoksága alatt a szövetségesek partraszálló hajóiról vetették be speciális felszereléssel a D-napon az invázió támogatására.

Ha nem ismered ezeket a szokatlan járműveket, akkor érdemes velünk tartanod, hogy felfedezd, mi tette ezeket az egyedi járműveket olyan hatásossá Normandia partjainál és azon túl.

A bátorság és a megtévesztés megváltoztatta a második világháború menetét

Német egységek | Amerikai 101. légideszant-hadosztály | Brit 6. légideszant-hadosztály | Amerikai 82. légideszant-hadosztály

1944. június 6-án a szövetséges erők a franciaországi Normandiában megindították az Overlord hadműveletet, a hadtörténelem legnagyobb kétéltű támadását. A nehéz időjárási körülmények és a beásott ellenség miatt a csapatok nehéz körülmények között szálltak partra, de bátran harcoltak, és öt kulcsfontosságú partszakaszt is megszereztek. A terv sikeres volt, és elérte a fő célját: a szövetségesek megvetették a lábukat Franciaországban, és egy második frontot nyitottak meg a tengelyhatalmak elleni küzdelemben. Tizenegy hónappal az invázió után Németország feltétel nélkül megadta magát, és a második világháború Európában véget ért.

Felfújható „Szellemhadsereg” tank

Az 1942 óta készülő Overlord hadművelet a háború egyik legjobban őrzött titka volt. A németek tudták, hogy az invázió mindenképpen bekövetkezik. A szövetségesek a „szellemhadsereg” felállításával azt a benyomást keltették, hogy a partraszállás Calais-nál (Normandiától kb. 200 mérföldre északkeletre) lesz, hogy megtévesszék a német hírszerzést. A Fortitude hadművelet során felfújható tankokat, partraszálló hajókat, hamis épületeket és egyéb felszereléseket helyeztek el a partok közelében, hogy az ellenség azt higgye, hogy partraszállásra készülnek.

Az akkor háttérbe szorult George S. Patton tábornok is fontos szerepet játszott a D-napot megelőző félrevezetési hadjáratokban. Patton, akit egy hírhedt incidens miatt (megpofozott két katonát), ideiglenesen eltávolították a parancsnokságból, gyakori látogatásokat tett a „szellemhadseregnél” azt a látszatot keltve, hogy ő a hadsereg parancsnoka. A német hírszerzés nem akarta elhinni, hogy egy olyan tehetséges parancsnokot, mint Patton, egy katona megütéséért a kispadra ültetnek, és azt még kevésbé, hogy ne játsszon kulcsszerepet az invázióban.

Ez csak néhány volt a sok sikeres megtévesztő hadművelet közül, amelyek félrevezették a tengelyhatalmakat, és hozzájárultak az Overlord hadművelet sikeréhez.

Hobart „furcsaságai” nem voltak nevetségesek

Sir Percy Cleghorn Stanley Hobart vezérőrnagy

Nem a normandiai volt az első szövetséges kétéltű partraszállás a németek ellenőrzése alatt álló észak-francia partvidék ellen. 1942 augusztusában a „Dieppe-i rajtaütés” (Jubilee hadművelet) nagy veszteségekkel ért véget, miután a szövetséges erők ideiglenesen, mintegy hat órán keresztül tartották a kikötőt. A D-nap partraszállási zónáitól keletre elhelyezkedő hadművelet az európai invázió tesztje volt. A szövetséges parancsnokok értékes tapasztalatokat szereztek – elsősorban azt, hogy a megszálló harckocsikat át kell alakítani egy ilyen támadáshoz, mivel a legtöbb gépesített járművet megsemmisítették és elfogták.

Percy Hobart vezérőrnagy, hadmérnök, a második világháborúban a brit 79. páncéloshadosztály parancsnoka volt. Percy csapata egy sor különleges módosítást dolgozott ki a szövetséges tankokhoz, hogy leküzdjék a part menti erődítményeket, ezeket a járműveket Hobart „furcsaságainak” hívták. A Churchilleket például aknavetőkkel és óriási rámpákkal szerelték fel, amelyek ezáltal mobil híddá alakultak át, a Shermanokat forgó cséphadaróval látták el, amely képes volt felrobbantani az aknákat és széttépni a szögesdrótot. Ezek a leleményes átalakítások kulcsfontosságúak voltak a normandiai német védelem áttörésében, és jelentősen hozzájárultak a D-napon a partraszállás sikeréhez és a szövetségesek széles körű háborús erőfeszítéseihez.

A szokatlan fegyvertár

Vegyük górcső alá ezeket a zseniális mérnöki remekműveket, amelyek a történelem egyik legmeghatározóbb pillanatában az innovatív gondolkodásról és a nyitottságról tettek tanúbizonyságot. Megkértük a bovingtoni The Tank Museumot, hogy nézzenek bele az archívumukba, és keressenek elő néhány ritka fényképeket a Hobart „furcsaságairól”.

Churchill „Crocodile”

Churchill VII Crocodile Olaszországban (0348-G6)

Churchill Crocodile Italy (0526-A2)

Churchill Crocodile Flaming (0329-B1)

Churchill VII Crocodile „A” század 7. RTR 79. páncéloshadosztály (0051-F1)

Lángoló terror: Bemutatjuk a Churchill Mark VII talán leghíresebb módosítását, a „Crocodile” lángszórót. A tank egy páncélozott pótkocsit vontatott maga után, amelyben a lángszóróhoz szükséges üzemanyag volt. Akár a 80 méterre lévő célpontokat is el tudott érni a lángokkal, és hatékony eszköznek bizonyult a bunkerek, lövészárkok és egyéb erődítmények felszámolásában.

Pszichológiai fegyver: A szövetséges katonák gyakran használták, és pokolian hatásos pszichológiai fegyvernek bizonyult a bunkerekben meghúzódó német csapatok ellen. Több beszámoló szerint a német katonák azonnal megadták magukat, amint meglátták a feléjük közeledő, tűzokádó Churchillt. Néha a legénység úgynevezett „spriccelést” vagy „nedves lövést” alkalmazott, hogy figyelmeztesse az ellenséget, és esélyt adjon nekik a megadásra.

AVRE

Churchill IV AVRE (2793-D4)

222-es Assault Squadron Royal Engineers, S'Hertogenbosch közelében (0334-E6)

Churchill IV AVRE és gyalogság (0334-F2)

Churchill III AVRE 290mm-es Petard aknavetővel (0334-E4)

Félelmetes R.RO aknavető: Ebben az AVRE (Assault Vehicle Royal Engineers) változatban a Churchill fő lövegét egy 230mm-es Petard-aknavetőre cserélték, amely képes volt akár 100 méterre kilőni egy 40 fontos (18 kg) R.RO lövedéket. Az aknavető újratöltése ijesztő feladat volt a legénység számára, mivel csak kívülről lehetett újratölteni, ehhez kinyitottak egy búvónyílást a jármű tetején, és egy lövedéket csúsztattak az aknavető csőbe. A „repülő szemetesláda” becenévre hallgató lövedék sikeresen pusztította el a betonbunkereket és az útakadályokat, a szövetségesek előnyomulása során.

A változatok változatai: Az AVRE járműveket speciális eszközökkel lehetett felszerelni így jöttek létre a különböző „gyerek” változatai, mint például a Churchill AVRE Bobbin, amelyet az alábbiakban mutatunk be.

Bobbin Carpet Layer

Churchill AVREcBobbin Type C Mk II-vel felszerelve a studlandi part közelében (0179-H3)

Churchill AVRE, Bobbin Type C Mk II-vel felszerelve a studlandi part közelében (0179-H2)

Churchill IV, Bobbin Type C Mk II-vel felszerelve (0183-D1)

Churchill IV Bobbin II (2793-F4)

Útfektető: Ezt a Churchill AVRE-t úgy alakították át, hogy képes legyen megerősített vászonszőnyeget lerakni a puha homokra és olyan terepre, amely egyébként nem bírta volna el más páncélozott járművek súlyát.

Vászonút: Ez a változat egy 3 méter széles, acélrudakkal megerősített vászonszövetből készült tekerccsel volt felszerelve, amely 100 méter hosszúságban képes volt rögtönzött utat készíteni.

Hídvetők

Churchill ARK Italian Pattern (0040-C4)

Churchill ARK Mk II Italian Pattern (0183-F1)

Churchill ARK (UK Pattern) Mark II, egy Churchill ARV Mark II-vel a tetején (0040-B4)

Churchill ARK UK Pattern MkII (0183-H4)

Armoured Ramp Carrier (ARK), páncélozott rámpahordozó: Egy torony nélküli Churchill harckocsit mindkét végén kihúzható rámpákkal láttak el, hogy segítségével a többi jármű át tudjon kelni az akadályokon, és így gyakorlatilag mobil hídként működhessen.

Churchill Mk IV AVRE Moyens vetővel és Dumbell ágköteggel (kísérleti) (0343-D3)

Churchill Mk IV AVRE ágköteggel (0343-B6)

Churchill AVRE ágköteget szállít (0334-F6)

Churchill IV AVRE ágköteggel (0341-F6)

Ágkötegek: Fapálcákból és hálózott bozótból álló hatalmas feltekert kötegek, amelyek segítségével a gyalogság és a járművek át tudtak kelni a lövészárkok és a gödrök felett. Először az első világháborúban használták őket, de csaknem 30 évvel később, a D-napi partraszállás előtt visszahozták őket.

Churchill AVRE egy SBG-vel (gerendahíddal) (0183-E3)

Churchill AVRE egy SBG-vel (gerendahíddal) (0350-C5)

Churchill IV AVRE lefektet egy SBG hidat (0229-E1)

Churchill IV AVRE átkel egy SBG hídon (0183-E4)

Hídvetők: A hivatalosan „Small Box Giders” (SBG) néven ismert 9 méteres hidak képesek voltak árkokat, szakadékokat, folyókat, és akár 4,5 méter magas falakat is áthidalni. Gyakran használták őket az ágkötegekkel együtt, és akár 30 másodpercen belül képesek voltak lerakni a hidat.

Double Onion

Churchill IV Onion (hagyma) vázzal (0331-G4)

Churchill III Double Onion (dupla hagyma), Hankley Commonban (0149-B2)

Churchill III Onion (hagyma) vázzal, Hankley Commonban (0149-B3)

Dupla rombolás: A Churchill AVRE elejére szerelt fémkeretre két (vagy esetenként több) rombolótöltetet szereltek. Az AVRE-vel ezután megközelítették a célpontot, kioldották a keretet, majd a legénység biztonságos távolságból felrobbantotta azt.

Betonromboló: A robbantások célja az volt, hogy a betonelemeket, partmenti akadályokat és tengeri falakat lerombolják. Ugyanakkor nem tudni, hogy a „dupla hagymát” bevetették-e a D-nap során, mivel a legénység nem szívesen tartózkodott a közelében, mert félő volt, hogy az ellenség lövedékei véletlenül működésbe hozhatják a robbanóanyagot.

Crab

Sherman V Crab Prototype (0263-A3)

M4A4 Sherman V Crab II FVPE teszten (7275-B5)

Sherman V Crab Mark II Flail Indiában (6246-A5)

Sherman V Crab I (0233-G3)

Aknamentesítő: A „Crab” (rák) járművek úgy jöttek létre, hogy egy Sherman tankra felszereltek egy aknamentesítőt – lényegében egy nehéz láncokból álló forgó hengert, egy cséplőgépet –, amely a szövetséges csapatok biztonságos előrenyomulása érdekében megtisztította a területet az aknáktól.

Sokoldalú harcos: A 75 mm-es löveget nem szerelték le a tankról, így a jármű képes volt tüzelni, amikor az aknamentesítőt nem használták. Az aknamentesítés közben a löveget el kellett fordítani, de ezután vissza lehetett forgatni, hogy támogatást tudjon nyújtani a gyalogságnak.

Bullshorn Plough: A „Bullshorn Plough” (aknakifordító eke) egy alternatív rendszer volt, amely a Churchill tank előtt felszántotta a talajt, hogy felszínre hozza az aknákat.

Úszóképes Sherman és egyéb vízi járművek

A 44RTR kötelékében lévő Sherman DD Launbergben a Rajnán átkelve (0338-D6)

Sherman DD (feltehetően a 44RTR kötelékében) egy LVT II társaságában (0338-D2)

Sherman Duplex Drive a 44RTR kötelékében Launbergben, miután átkelt a Rajnán (0338-E1)

Sherman DD felhúzott köténnyel (0183-G2)

Kétéltű változat: Az „úszóképes” M4A1 vagy M4A4 Sherman – másnéven Duplex Drive vagy DD Tank – egy kétéltű harckocsi volt, amelyet a D-napon mind az öt partszakaszon bevetettek. A jármű egy Sherman tank átalakításából jött létre, amelyet vászonból készült úszóképes köténnyel és a lánctalpak mozgásával hajtott propellerekkel – a Duplex Drive rendszerrel – szereltek fel. A parttól akár több mérföldre lévő partraszálló hajóról indították el, képes volt a vizen úszni és megtartani a saját súlyát, a partra érve a kötény ledobása után azonnali támogatást tudott nyújtani a gyalogságnak.

LVT(2) (0030-D3)

LVT(4) Buffalo Sea Serpent lángszóróval a Studland-öbölnél (0229-G1)

LVT(4) Buffalo leengedett rámpával (0362-A2)

LVT(4) Buffalo egy 6 fontos löveggel a fedélzetén (0362-A3)

The Buffalo LVT (Landing Vehicle Tracked): Ez egy hasonló kétéltű jármű volt, amely szintén hatékonyan támogatta a csapatokat kisebb járművek és az utánpótlás szállításával.

Páncélozott és Centaur buldózerek

Az akadályok elhárítására tervezett „Furcsaságok” az inváziós partszakaszokat megtisztították az akadályoktól és a törmeléktől, valamint feltöltötték a bombakrátereket és a páncéltörő árkokat.

Jack Olding páncélozott buldózer és Co Ltd Hatfield (6273-C4)

A Caterpillar D7 páncélozott buldózer törmeléket takarít el (2246-B1)

A Caterpillar D7 páncélozott buldózer kirakodása az LCT789-ről (2246-A6)

Kiegészítő páncélzat: Egy hagyományos Caterpillar D7 buldózert páncélzattal szereltek fel a vezető és a motor védelme érdekében.

Centaur Dozer (0286-C1)

Centaur Dozer (0286-C3)

Centaur Dozer Full (centaur-dozer-full)

Centaur Dozer Full 2 (centaur-dozer-full-2)

Emeljük a tétet: Még egy Centaur tankot is felszereltek tolólappal. Ez a jól páncélozott gép képes volt lépést tartani a páncélosokkal, és a háború utolsó heteiben a német városokban az akadályok felszámolására használták.

Canal Defence Light

Medium M3 Grant CDL antimágneses álcázó bevonattal (6339-G1)

M3 Grant CDL kiegészítő világítással (0150-D5)

A titkos fegyver: Ezt az M3 Granten alapuló változatot szándékosan pontatlanul nevezték el, hogy megőrizze titkosságát. Nevével ellentétben nem elsősorban a csatornák védelmére tervezték. Egy speciálisan átalakított lövegtoronyban egy nagy teljesítményű szénszálas keresőfényszóró kapott helyet, amely az éjszakai támadások során képes volt megvilágítani az ellenséges állásokat, hogy megzavarja a védőket.

Indirekt mesterséges fény: Bár a D-napon nem került bevetésre, később a Remagenben llévő Raja-híd védelme során használták fel a német támadókkal szemben.

A győzelem ára

Az aprólékos tervezés és a komoly előkészületek ellenére a D-napon nem ment minden zökkenőmentesen. Sok ember és tank veszett oda még a partot érés előtt vagy nem sokkal utána, a kezdeti támadások során jelentős veszteségeket szenvedtek el a csapatok.

Omaha Beachnél például a tengerbe bocsátott 29 Duplex Drive tankból csak kettő érte el a partot, ami rávilágít a partraszállás során tapasztalt komoly nehézségekre. A különböző partoknál a csapatok heves ellenállásba ütköztek és zord körülmények közé kerültek, miközben a kulcsfontosságú szárazföldi állások biztosításával megbízott légi egységek szintén súlyos veszteségeket szenvedtek. Az emberveszteség megdöbbentő volt:

Elsüllyedt M4 „Sherman” harckocsi, 1944. június 12.

• Az Omaha Beachen bevetett 34 250 főből az amerikai erők körülbelül 2000 főt vesztettek.
• A kanadai erők Juno Beachen 21 400 katonából 1204-et vesztettek el.
• A 101. légideszant-hadosztály 1240 főt vesztett el.
• A 82. légideszant-hadosztály 1259 embert vesztett el.
• A 6. brit légideszant-hadosztály 1500 embert vesztett el.
• 1944. június 6-án 2501 amerikai, 2700 brit és 1074 kanadai esett el.

A hadműveletben más nemzetek (néhányan száműzetésben) is részt vettek és veszteségeket szenvedtek, többek között Franciaország, Ausztrália, Lengyelország, Csehszlovákia, Görögország, Hollandia, Új-Zéland, Norvégia, Dél-Afrika és Dél-Rodézia –, hogy csak néhányat említsünk.

Ezek a kijózanító adatok hangsúlyozzák a hadművelet hatalmas árát, amely végül a szövetséges erők rendkívüli bátorságának és áldozatvállalásának köszönhetően győzelemmel zárult.

Emlékezzünk meg a D-napról: innováció, áldozatvállalás és bátorság

Miközben a D-nap figyelemre méltó újításaira és óriási áldozatvállalására gondolunk, fontos, hogy tisztelegjünk a legnagyobb áldozatot hozó katonák bátorsága előtt. A szövetségesek inváziójának sikere nemcsak a stratégiai megtévesztésen és az aprólékos tervezésen múlott, hanem az olyan leleményes technológiai fejlesztéseken is, mint a Hobart vezérőrnagy „furcsaságai”.

A hónap folyamán csatlakozzatok hozzánk, hogy megemlékezzünk e történelmi esemény 80. évfordulójáról különböző D-napi tevékenységekkel, köztük történelmi élő közvetítésekkel, egy különleges Battle Pass szezonnal, egy vadonatúj PvE játékmóddal és exkluzív tartalommal, amely e sorsfordító nap hősiességét ünnepli.

D-nap: Szövetséges partraszállás Normandiában

Nézd meg a D-nap 75. évfordulójára készített mini-dokumentumfilmünket, amelyben további felvételeket láthatsz az 1944. június 6-át meghatározó eseményekről és járművekről.

Reméljük, hogy élveztétek a történelemórát!