Miután a németek 1940-ben először alkalmazták a zárt fülkés StuG III rohamlövegeket, az olaszok is elkezdtek dolgozni a saját, hasonló típusú járművükön. Tervezésük alapjául a Carro Armato M 13/40 közepes tank alvázát használták. A Semovente da 75/18 első prototípusa 1941 februárjában készült el. Ez a jármű torony és toronyplatform helyett egy zárt, fix felépítménnyel rendelkezett, amelybe egy 75 mm-es Obice da 75/18 modello 34 tarackot szereltek. A jármű fegyverzete elegendő volt a tüzérségi támogatásra és a legtöbb akkori harckocsi elleni harcra egyaránt. Az 50 mm-es homlokpáncélzata elméletileg képes volt ellenállni a legelterjedtebb brit kétfontos harckocsi lövegnek és tankelhárító ágyúnak nagy és közepes távolságból. A harcoló Semovente M41 da 75/18-ak többsége Észak-Afrikában megsemmisült, míg a többi 1943 őszén a németek kezére került.
Parancsnok
Lövegkezelő
Töltő
Rádiós
A jellemzők a 100%-osan kiképzett legénységgel rendelkező járművekre vonatkoznak.